A magányos wampák folyamatosan vadásznak, a Hoth jeges felszínén élelem után kutatva, s habár a tauntaunok bőséges táplálékot biztosítanak a bolygón, mégis sok-sok kilométert tesznek meg, amikor áldozatukat keresik. Kemény életükben már megtanulták a nélkülözést. Alig érzékelhető szaguk meggátolja a tauntaunokat abban, hogy időben észrevegyék, ha egy jéglény közelít.  A wampák ritkán ölik meg áldozataikat azonnal, általában hatalmas jégbarlangjaikban tárolják őket. Néhány elbeszélés szerint, vadul védik vadászterületeiket, és gyakran bocsátkoznak harcba egymással.  Eltekintve a hosszú karmoktól és bozontos szőrzettől a wampák könnyen felismerhetőek a görbe szarvúkról, amelyek a wampák élete végéig nőnek. A rettenetes bizarr külső ellenére a wampák valójában elég ravaszak.