A Roxfort m�gusiskola Nagy-Britannia egyetlen ilyen int�zm�nye, s egyben Eur�pa legjelent�sebb var�zsl� iskol�ja. K�r�lbel�l ezer di�knak �s harminc tan�rnak otthona az �v legnagyobb r�sz�ben. A di�kt�meg �s maga a kast�ly �ri�si m�retei miatt messze maga m�g� utas�tja k�t riv�lis�t, a francia Beauxbatons iskol�t, �s az �szaki Durmstrang akad�mi�t.

A Roxfort c�mere. A d�szes pajzsc�merben, mely megtal�lhat� az kast�ly f�bej�rata f�l�tt, �s az �sszes iskolai pecs�tnyom�t is d�sz�ti, szerepel mind a n�gy h�z jelk�pe, mind a n�gy alap�t� eml�ke. A pajzsfelirat egy latin sz�veg: Draco Dormiens Nunquam Titillandus, melynek jelent�se egy egyszer�, de igen b�lcs tan�cs (Sohase csiklandozz alv� s�rk�nyt!) A Roxfort Boszork�ny- �s Var�zsl�k�pz� Szakiskol�t a X.-XI. sz�zad fordul�j�n alap�totta a kor n�gy legjelent�sebb var�zsl�ja, illetve boszork�nya: a s�ks�gokr�l sz�rmaz� Griffend�l Godrik, a hegyvid�kb�l Holl�h�ti Hedvig, A kies v�lgyekb�l sz�rmaz� Hugrabug Helga �s az erd�k gyermeke, Mardek�r Malaz�r. A n�gy alap�t� k�zt sok�ig zavartalan volt az egy�ttm�k�d�s, b�r mindegyik�k m�s-m�s ir�nyelveket tartott szem el�tt a m�gusok oktat�s�ban. Azonban egy id� ut�n elm�rgesedett a vita k�t alap�t�, nevezetesen Griffend�l �s Mardek�r k�zt a mugli sz�rmaz�s� di�kok oktat�s�r�l. Mardek�r Malaz�r azt szerette volna, ha csak a var�zsl�csal�dok gyermekei tanulhassanak m�gi�t, a mugli csal�dok var�zsl�gyermekei ne, mert Mardek�r megb�zhatatlannak tartotta �ket. Mivel k�v�ns�ga nem teljes�lt, elhagyta az iskol�t. A h�rom megmaradt alap�t�t azonban aggasztotta az iskola j�v�je, mely a mardek�r di�kjai nyom�n megmaradt sz�ls�s�ges elvek miatt vesz�lyben forgott. Ez�rt Griffend�l saj�t s�veg�b�l megalkotta a Teszlek S�veget, egy var�zserej�, saj�t szem�lyis�ggel b�r� fejfed�t, mely egyes�tette mag�ban mind a n�gy alap�t� elveit. A S�veg seg�ts�g�vel, ami k�pes volt a lelke legm�ly�re n�zni annak, aki a fej�be h�zta, a tov�bbiakban k�nnyen meghat�rozhatt�k, melyik di�knak melyik h�zban a helye. A m�dszer bev�lt, s �gy imm�r ezer �ve a Teszlek S�veg k�ldi a di�kokat az �ket megillet� h�zakba, a Beoszt�si Cerem�ni�n, a tan�vnyit� �nneps�gen.

A kast�ly Sk�ci�ban tal�lhat�, k�zvetlen�l a Tiltott Rengeteg, Nagy-Britannia legnagyobb egys�ges var�zsl�ny-t�rsul�sa szomsz�ds�g�ban. A roxforti birtokot az erd� �s egy m�ly t� hat�rolja, melynek a Tiltott Rengeteghez hasonl�an igen sz�nes m�gikus faun�ja van. T�bbek k�zt k�kalagok, sell�k �s egy �ri�spolip is lakik a m�lyben. Az �p�let a t� �s az azt t�pl�l� foly� k�zti dombon �p�lt fel, itt kap helyet az �sszes fontos l�tes�tm�ny, bele�rtve az iskola vetem�nyes�t �s az �vegh�zakat is. A Roxfort kast�ly jellegzetes �p�letei k�z� tartozik az �ri�s Griffend�l-torony, a csillog� Nagyterem, ahol a di�kok �s tan�rok �tkezhetnek, a Csillag�szati Torony, mely az �p�let legmagasabb cs�csa, �s tetej�r�l csod�latos panor�ma-kil�t�s ny�lik a Sk�t Felf�ldre. A kast�ly n�gy udvarral b�szk�lkedhet, ezek k�z�l kett� a nyugati �s keleti sz�rny kicsi, bels� udvara, egy a v�lgy f�l�tt �t�vel� fah�d �s a f�bej�rat k�zt helyezkedik el (itt kap helyet az alap�t�kat dics��t� �si sz�k�k�t, mely ma m�r nem �zemel). A negyedik udvar maga a kast�lypark, ami egy alacsony fallal van k�r�lv�ve. A kast�ly nem csak �gbet�r�en magas, hanem a f�ld m�ly�ben is folytat�dik. Itt kapott helyet a pince, majd m�g m�lyebben a kazamat�k �s a csatornarendszer, amik egy cseppk�barlanggal �p�ltek �ssze. Itt tal�lhat� az a rejt�lyes helys�g is, amit Mardek�r Malaz�r �p�tett, miel�tt elhagyta az iskol�t, �s amit a Titkok Kamr�ja n�ven ismer�nk. A kamra �s a benne rejl� sz�rnyeteg k�zel ezer �vig legend�nak sz�m�tott, am�g k�t roxforti di�k, Ronald Weasley �s Harry Potter meg nem tal�lt�k a bej�ratot �s v�geztek a benne lak� harminc m�teres baziliskusszal.