Rodian

A rodi�nok a Rodia bolyg� lak�i, z�ld sz�n�, humanoid alkat� faj, megtal�lhat� szinte minden�tt a galaxisban. A szem�k nagy �s fekete, tal�lhat�, valamint kopony�jukat k�z�pen tarajszer� k�pz�dm�ny d�sz�ti. Ez a faj fellelhet� a galaxis k�zponti vil�g�nak el�kel�i k�z�tt is, mint p�ld�ul Onaconda Farr szen�tor vagy Palpatine f�kancell�r seg�dje, Dar Wac - de megtal�ljuk a peremvid�k sz�lein is, mint pl. Greedo fejvadorruk tap�r-szer�, tapad�korongokban v�gz�d� ujjaik hossz�ak �s hajl�konyak, a fej�k tetej�n k�t cs�sze-szer� �rz�kszerv �szRodi�nokat �ltal�ban fejvad�szk�nt tartj�k sz�mon, ak. ik a vadon �l� �llatokat �s ragadoz� fajokat teljesen kipuszt�tott�k saj�t bolyg�jukr�l. A rodi�nok sz�ma egyre n�vekedett �gy hogy nem volt mit vad�szniuk, ez�rt egym�st kezdt�k el gyilkolni gladi�torharcok form�j�ban. Az egyik legjobb tagja az RGP-nek (Rodian Grand Protectros = magyarul tal�n "rodi�n f�v�dn�k�k" jelent�ssel b�r) v�get vetett ennek az '�ngyilkoss�gnak' mikor a k�zt�rsas�gi haj�k kapcsolatot teremtettek a fajjal. 

Az RGP a galaxis felfedez�s�t t�zte ki c�lul, hogy �j fajokra �s c�lpontokra lehessen vad�szni. K�vetkezm�nyk�ppen rengeteg rodi�n �llt fejvad�sznak. Sokan leigazoltak gladi�tornak a t�rv�ny fogalm�t figyelmen k�v�l hagyva. A rodi�n t�rsadalom a fejvad�szatot k�l�nb�z� kateg�ri�k szerint d�jazza: "A leghosszabb nyom", "A legh�rhedtebb elfog�s", "A legjobb l�v�s", stb. Fejvad�szatukat azzal teszik teljesebb�, hogy zs�km�nyaikat elk�ldik vad�szni, ez�ltal m�g t�bb �ldozatra tehetnek szert. Ezen idegeneknek h�rnev�k �rnyas, nem mindenki tud tetteikr�l, ami �rthet�. Ezen viselked�s�k k�vetkezt�ben nem nagyon toler�lj�k egym�s fajt�j�t sem.

A rosszindulat� szomj az er�szakra m�r a t�rt�nelemben is nyomot hagyott, pl. a r�gi kl�nok k�z�tti h�bor�k. A rodi�nok kult�r�ja gazdag, Harido Kavila, a nevezetes rodi�n f�v�dn�k (RGP), k�s�rletet tett az er�szakos viselked�s konstrukt�v ir�nyba val� vez�rl�s�re azzal, hogy a lakosokat sz�ndarabok el�ad�s�ra b�tor�totta. A rodi�n sz�nh�z manaps�g a galaxis k�ztiszteletben �ll�, de heves, er�szakos produkci�i k�z� tartozik.

o Anyabolyg�: Rodia 
o Magass�g: 1.6 m�ter
o T�pl�lkoz�s: mindenev�
o T�rs�t�sok: Doda Bodonawieedo,
Onaconda Farr,
Greeata, Greedo, Wald